Sokak számára a glutén és laktózmentes étrend nem választás kérdése, hanem a kialakult intoleranciából fakadóan nem is étkezhetnek másképp, csak gluténmentesen. Hozzájuk hasonlóan egyre több embernek a tejtermékek fogyasztásával kell óvatosan bánnia a laktózérzékenység miatt.

Laktózérzékenység vs. tejfehérjeallergia

Azonban itt meg kell különböztetnünk a laktózérzékenységet és a tejfehérje-allergiát. A kétféle probléma tünetei nagyon hasonlóak lehetnek (bár a tejallergia gyakran okoz bőrkiütéseket is). De utóbbi esetén komoly életmódváltásra, a tejtermékek teljes kiiktatására van szükség. A tejfehérjét a laktózzal szemben nem lehet a gyártástechnológia során kivonni a tejtermékekből, és már egy kis mennyiség kiválthatja a túlzott immunválaszt.

A tejcukorérzékenyek vékonybelében kevesebb laktáz enzim található, ezért számukra nehézséget okoz a laktóz bontása. A laktózmentes tej csak annyiban különbözik a többitől, hogy a benne található tejcukrot a gyártástechnológia során bontják. Így a mentes tej a folyamat során keletkező glükózt és galaktózt tartalmazza. A laktózmentes tejről nem állíthatjuk, hogy egészségesebb lenne, mint a klasszikus társai.

Az alapján kell megítélnünk, fogyasztanunk és vásárolnunk, hogy van-e intoleranciánk vagy nincs.

Ha nem vagyunk tisztában a pontos diagnózissal, akkor megvonhatunk magunktól értékes ásványi anyagokat, vitaminokat. Amíg a laktózérzékenyek bizonyos tejtermékeket, például kemény sajtokat fogyaszthatnak, addig az allergiások számára nincs kivétel. Sőt, vásárlás közben is nagyon körültekintőnek kell lenni, mert a tejfehérjét (a laktózhoz hasonlóan) nagyon sok ételben, felvágottakban, konzervekben, rágcsálnivalókban, csokoládékban és gyógyszerekben használják adalékanyagként.

Örök kérdés: A glutén és laktózmentes étrend diétát az egészséges szervezet is meghálálja?

Nem lehet egyértelműen megválaszolni ezt a kérdést. Elméletileg, ha valaki nem gluténérzékeny, vagyis a szervezetének a gluténnel szemben nincs negatív válaszreakciója, akkor számára a glutén önmagában nem káros, de azért ez nem ennyire egyszerű.

A gluténtartalom (ellentétben a tej laktóztartalmával) nem állandó jellemzője a gabonáknak. A középkor előtt termesztett gabonafélék sokkal kevesebb glutént tartalmaztak, mint a ma elterjedt fajták. Később viszont rájöttek, hogy a kenyér minősége szempontjából  a legfontosabb molekula vitathatatlanul a glutén, mert az határozza meg a pékáruk belső szerkezetét és textúráját, valamint a nyers tészta gyúrhatóságát. A nagyipari gabonatermesztés során ezért egyre inkább olyan búzafajtákat kezdtek termeszteni, amelyekből könnyebb és rágósabb tésztájú. Ennek megfelelően egyre több glutént tartalmazó kenyeret lehetett sütni. A glutént ráadásul használják adalékanyagként, ételízesítőkben, joghurtokban, készételekben, és a virsliben is.

A nagy mennyiségű glutén hatása

A nagy mennyiségben fogyasztott glutén lejutva a vastagbélbe meg tudja változtatni a bélflóra minőségét, a baktériumtörzsek összetételét, ami az egész szervezetünk működésére kihatással van. A baktériumok katalizálják bizonyos hormonok, enzimek működését, amelyek aztán elképzelhető, hogy autoimmun állapotokhoz vezetnek.

Még egy érdekesség: a szőke, fehér bőrű emberek gyakrabban szenvednek gluténérzékenységtől. A kutatások azonban egyre inkább azt támasztják alá, hogy a genetikának köze van a különféle allergiákhoz, érzékenységekhez. Bár ez sem törvényszerű, de egy gluténérzékeny szülőnek nagyobb eséllyel lesz gluténérzékeny a gyerekük.

Felmerülhet bennünk, hogy régen miért volt jóval kevesebb laktózérzékeny ember, amikor elődeink talán még több tejet fogyasztottak nálunk.

Az biztos, hogy a tej cukortartalma nem változott az elmúlt 100 évben, úgyhogy a megemelkedett betegszám két dolog miatt lehet:

  1. Egyrészt a mai szűrővizsgálatok pár tíz évvel ezelőtt még teljesen elérhetetlenek voltak, nem tudták pontosan kimutatni, hogy mi is az a laktózérzékenység. Ha nincs diagnózis, akkor tűnhet úgy, hogy kevesebb az érintett személy.
  2. A másik ok a környezeti ártalmak sokasodása lehet, hiszen, bár a panaszokat a tejben lévő cukor okozza, a probléma gyökere a bélflóra felborulásában rejlik. Ez utóbbit pedig számtalan dolog okozhatja, például a levegő vagy a föld károsanyag-tartalma, az elfogyasztott adalékanyagok, a gyógyszerek, vagy bármilyen külső hatás, ami az emberi szervezetet amortizálja.

Lisztérzékenység

Sajnos a lisztérzékenység a – a laktózintoleranciával ellentétben  – nem nőhető ki. A gluténmentes diétát egész életen át következetesen be kell tartani, ami nagyfokú odafigyelést igényel, különösen egy nyári strandolás, kirándulás vagy vakációzás alkalmával. Ráadásul a speciális lisztkeverékek és a készételek lényegesen drágábbak a hagyományos élelmiszereknél, és beszerzésük. Különösen a kisebb településeken, mind a mai napig nehézkes. Jó hír viszont, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest ma már örvendetesen gyarapodott a gluténmentes termékeket gyártó és forgalmazó nagy- és kiskereskedők száma hazánkban is.

Ha ügyelünk arra, hogy ételeinket friss alapanyagokból készítsük, már ki is zártuk a feldolgozott élelmiszereket (konzervek, levesporok, gyorsételek), mint veszélyforrást. Ezek az élelmiszerek nemcsak nagy eséllyel tartalmaznak glutént, de az egyébként egészséges szervezet számára is nemkívánatos összetevőkben gazdagok (például rejtett zsírok, színezékek, ízfokozók).

Gluténtól mentes ételek

A friss zöldségek, gyümölcsök, a tőkehúsok, a natúr tejtermékek, a száraz hüvelyesek és megannyi gabona eleve gluténtól mentesek. Ráadásul egészségünk megőrzését elősegítő, hasznos tápanyagokat tartalmaznak.

Nem igaz, hogy a glutén és laktózmentes étrend mindig egyoldalú, unalmas és íztelen. Talán nincs is olyan étel, amelyet ne tudnánk elkészíteni friss alapanyagokból, zöldfűszerekkel ízesítve, gluténmentes változatban. Néhány alapanyag helyett (pl. búzaliszt) ugyan gluténmentes alternatívát kell keresnünk (pl. lenmagliszt). De cserébe a végeredmény nagy eséllyel nemcsak gluténmentes lesz, hanem egészségesebb is, mint az eredeti recept alapján készülő étel.

Gluténmentes jelölés

A “gluténmentes” jelölés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer a végső fogyasztónak értékesített formájában, azaz, ahogyan vásárlóként mi az üzletek polcain találkozunk vele, legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz.

Laktózmentes definíció

A “laktózmentességre” vonatkozó állítást érintően az EU-s tagállamok irányadó nemzeti intézkedéseket tarthatnak fent. Hazánkban erre vonatkozó speciális szabályozás nincs érvényben. A gyakorlatban azonban általánosan elfogadott, hogy egy termék akkor “laktózmentes”, ha legfeljebb 0,1g/100g vagy 0,1g/100ml laktózt tartalmaz.

Glutén és laktózmentes étrend infók és receptek:

http://www.mindmegette.hu/p/gluten-es-laktozmentes-etrend-infok-es-receptek-egy-helyen/

A laktózmentes túró rudiról itt olvashat.

Vissza a kategória cikkeihez